Békés vármegye helyneveinek első írásos említései

Dr. Halmágyi Miklós történész, levéltáros, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnökségi tagja Versenyfutás a múltba – Békés vármegye helyneveinek első írásos említései címmel tartott előadást a Békés Megyei Könyvtárban.

 

Szent István korából a Vata vára (Vata de castro Selus) lehet az első Békés megyei településnév, bár a kutatók kétségbe vonják a helyi kapcsolódását. A százdi apátság alapítólevele (1067 körül) ismerősen csengő neveket tartalmaz: Lodan (Körösladány) és Scegholm (Szeghalom). Nem biztos azonban, hogy a ma létező települések előzményéről van szó. A Békés megyei települések közül Dobozt 1075-ben említette elsőként írásos emlék. A településnév Duboz alakban a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében olvasható. A kézirat másolatát a Prímási Levéltárban őrzik. Sarkad (Surcudi) neve 1138-ban a dömösi káptalan összeírásában szerepelt elsőként. Ugyanebben az okiratban az Örménykút előzményének tekinthető Geysce név is megjelenik.

 

Békés megye első írásos említése Imre király adománylevelében található, melyet egy 15. századi oklevélmásolat őriz: „A kiváló emlékű Imre király a királyi felséget megillető, egész Bihar megye falvaiból és piacaiból befolyó vám kétharmad részét mind Bihar, mind Zaránd és Békés (Bekes) körül [...] örökre a váradi egyháznak adta [...]".

 

Eredeti oklevélként fennmaradt Békés megyei vonatkozást II. András 1222. évi oklevele rögzít, a békési ispán megemlítése formájában. Békéscsaba az 1332. évi pápai tizedjegyzékben szerepel elsőként: „Továbbá Csaba falubeli Pál pap 6 garast fizet az első év tizedeként." A pápai tizedjegyzékben több Békés megyei település neve (Gyula, Dévaványa, Okány, Gyarmat, Harsány, Zsadány, Gyán) megtalálható.

 

Zalai Mihály, a vármegyei közgyűlés elnöke és dr. Takács Árpád főispán a Békés megyei települések képviselőinek az első írásos említést megörökítő díszoklevelet adott át a 2023. évi Vármegyenapon.