Kire szavaztak a csabaiak?

Az országgyűlési képviselő-választás alkalmából felidézzük a békéscsabai népképviseleti választás kezdeteit, az első választásoktól egészen a száz évvel ezelőtti eseményekig.
 
Tesztelje tudását, és idézze fel Békéscsaba múltját izgalmas kvízjátékunkkal! A kérdések megválaszolásához érdemes elolvasni kapcsolódó írásunkat, valamint böngészni a BékésWiki online enciklopédia szócikkeit is.
 
A kvízjáték megnyitásához kattintson az alábbi linkre, a csabai képviselőkről szóló írásunk pedig itt olvasható.
 
Az 1848. márciusi reformok között tartjuk számon az országgyűlési követek népképviselet alapján történő választását. 1848-ban a rendezett tanácsú város Csaba önálló választókerületként képviselőt delegálhatott az Országgyűlésbe. Választójoggal a 20. életévet betöltöttek rendelkeztek, azonban a szegények és a nők nem választhattak. A több mint 22.000 fős településen a csabaiak mintegy 7-9%-át vették névjegyzékbe. A június 25-én tartott választáson Omaszta Zsigmond 61, míg Eördögh Frigyes (1817–1884) ügyvéd 332 szavazatott kapott. Csaba első „népképviselője" tagja volt a bécsi küldöttségnek, részt vett a debreceni országgyűlés munkájában. Később gyomai követként, majd csabai főszolgabíróként vállalt szerepet.
 
Boczkó Dániel (1789–1870) ügyvéd, táblabíró, földbirtokos 1869-ben harmadik alkalommal kapott képviselői mandátumot. 80 éves korában, 1870. szeptember 9-én hunyt el. A következő hónapban kiírt választáson 350 fő vett részt. 1870-től 1878-ig Kemény Mihály (1825–1903) községi mérnök volt Csaba képviselője. 1878 és 1881 között dr. Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890) evangélikus püspök töltötte be a település országgyűlési képviselői tisztségét. 1881-ben gróf Apponyi Albert (1846–1933) Békés-Csabán és Jászberényben is megnyerte a képviselőválasztást. Végül az utóbbi elfogadása mellett döntött, a csabai mandátumot dr. Zsilinszky Mihály (1838–1925) tanár szerezte meg. 1888-ban báró Prónay Dezső (1848–1941) győzött, 1910-től 1949-ig utca viselte a képviselő nevét Békéscsabán. 1892-től Bánó József (1824–1910) birtokos nyerte meg a mandátumot.
 
1896-tól 1904-ig ismét Zsilinszky Mihály képviselte a várost. A vallás- és közoktatásügyi államtitkár Zsilinszky 1902-ben első békéscsabaiként kapott díszpolgári címet. 1905 januárjában Zsilinszky mellett dr. Barabás Béla és Áchim Liker András indult a választáson, azonban egyikük sem szerzett kellő többséget. A februári pótválasztáson Áchim L. András (1871–1911) került ki győztesen. 1906-ban a feloszlott ellenzéki országgyűlés miatt kiírt választást Áchim nyerte. Az ellenpárt benyújtott petícióját jóváhagyta a Kúria, a megismételt választás után dr. Pető Sándor (1867–1921) budapesti ügyvéd lett a település képviselője.
 
Az 1910. évi választáson harmadik alkalommal is mandátumot nyert Áchim L. András. Békéscsaba országgyűlési képviselője 1911. május 15-én tragikus körülmények között elhunyt, megválasztott utódja Kristóffy József (1857–1928) lett. 1913-tól 1918-ig „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije", Beliczey Géza (1863–1938) földbirtokos, 1920-tól 1922-ig Balla Aladár (1867–1935) ügyvéd, 1922-től 1926-ig Szeder Ferenc (1881–1952) kapott helyet csabai képviselőként az Országgyűlésben. Száz évvel ezelőtt dr. Bud János (1880–1950) magyar királyi pénzügyminiszter nyerte az 1926. évi képviselő-választást. A későbbi közgazdasági és kereskedelemügyi minisztert 1925-ben Békéscsaba díszpolgára címmel tüntették ki.
 
Az országgyűlési képviselőkről bővebben:

• Boczkó Dániel
• Kemény Mihály
• dr. Szeberényi Gusztáv Adolf
• dr. Zsilinszky Mihály
• Áchim L. András
• Beliczey Géza
• dr. Bud János

Felhasznált irodalom:
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008
• Gécs Béla: Csaba követei az Országgyűlésben. In: Csabai Mérleg, 12. évf. 9. szám (2002. május 2.) 8. p.
• Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2014