Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A Békés Megyei Könyvtár Békéscsabán az Élővíz-csatorna mentén, a Kiss Ernő u. 3. szám alatt található. A könyvtár szomszédságában található a Csabagyöngye Kulturális Központ.

Békés Megyei Könyvtár

Tartalomjegyzék

Története

Békés Megyei Könyvtár épülete 1982-ben
Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben
Az épület 2012-ben
2016 januárjában

Előzmények és alapítás

A Békés Megyei Könyvtár alapjai a 19. század végén keletkeztek, ekkor több egyesület is működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének a Békéscsabai Múzeum-Egyesület könyvtára tekinthető, ami 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános.

A két világháború között az Aurora-kör üzemeltetett könyvtárat. 1945-ben Féja Géza író elkezdte megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását. Ezzel párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség vándorkönyvtárakat alapított a megyében, 1949-ben pedig Békéscsabán körzeti könyvtárat hozott létre Lipták Pál vezetésével. Egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár nyitott fiókkönyvtárat a településen.

A város az egykori polgármesteri lakásba (az Urszinyi-házba) költöztette az említett három gyűjteményt, melyek egyesítése után, 1952. március 9-én megnyitották az ország első megyei könyvtárát. 1958-ban Lipták Pál igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert. 1961-ben külön részlegként gyermekkönyvtár létesült, 1964-ben pedig megnyílt az első hazai zenei könyvtár. Az 1950-es évektől motorkerékpárral, később művelődési autóval biztosították a tanyaközpontok könyvtári ellátását. Az 1970-es években elindult a megyei könyvtárhálózat fejlesztése.

Új épület

A könyvtár nyújtotta sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy nagyobb épület iránt. Az új épület tervezése 1973-ban kezdődött. 1975-ben Hegedűs Péter, Csomay Zsófia és Kerecsényi Zsuzsa kaptak megbízást a kiviteli tervek elkészítésére. A tervezésben Lipták Pál is részt vett. A kivitelezést a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat végezte. Az építkezés 1980. május 28-án kezdődött, az épület bokrétaünnepségét 1982-ben tartották. 1985-ben megtörtént a műszaki átadás. Az új könyvtárépület hossza 72 méter, szélessége 43 méter, teljes alapterülete 6448 m2. A régi főépület köré illesztett új Megyei Könyvtár átadására 1985. augusztus 20-án került sor. A tervezők közül Hegedűs Pétert és Csomay Zsófiát 1986-ban megosztott Ybl-díjjal tüntették ki. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is: úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen fejhallgató segítségével több olvasónak egyszerre nyílt lehetősége zenét hallgatni. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti tárlatnak adott otthont a könyvtár, – többek között – olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József vagy Tolvaly Ernő. 1986-ban artotékával gyarapodott az intézmény, melynek induló tételét kétszáz alkotás képezte, ez az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Az artotéka különlegessége abban állt, hogy a műtárgyak is kölcsönözhetők voltak. 1986 augusztusában a Megyei Könyvtár adott otthont a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 18. vándorgyűlésének.

Fejlődés

1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. 1996-tól internet klub működött, az internetelérés nyilvános lett. A katalógust 1992-től TEXTÁR, majd 1998-tól TextLib rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. Az ezredfordulóra a könyvtári katalógus az interneten nyilvánosan kereshetővé vált. Az intézményben régi könyves és helytörténeti különgyűjtemény is található. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre: 1997-től a British Council információs sarokkal, 1998 szeptemberétől pedig EU-információs ponttal. 2000-ig szlovák báziskönyvtárként működött, ezután nemzetiségi könyvtári ellátást biztosít. A hátrányos helyzetűek számára az évek során – pályázati forrásokból – több különleges eszköz került beszerzésre (automata ajtó, vakvezető szőnyeg, Braille-nyomtató, többféle olvasást segítő eszköz). A Körös Irodalmi Társaság mellett a könyvtárban volt a Bárka folyóirat szerkesztősége is. Az intézményben házinyomda üzemelt.

Átalakulások

2007-ben fenntartói döntésre, a változó igények miatt átszervezések indultak. A könyvtár alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Művelődési Központtal Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008. július 1-jén ismét új nevet kapott: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár. A könyvtár az EuropeanaLocal projekt első hazai tagjaként bekapcsolódott az Európai Digitális Könyvtár bővítésébe. Az épületet 2009-ben emeletráépítéssel bővítették. Az intézmény 2013. január elsejétől a Békés Megyei Könyvtár nevet viseli, új fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Innovációk

2015-ben a Békés Megyei Könyvtár lett az első 3D nyomtatóval rendelkező közkönyvtár. A Digilabor kialakításával a hazai könyvtári rendszer első alkotóműhelye jött létre. Emellett új közösségi tereket hoztak létre (Digilépcső, Digikomp).

Díjak, elismerések

Emléktáblák az épületben

Galéria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök