$headTitle

Nemzetiségi dokumentum

A Békés Megyei Könyvtár fontosnak tartja a megyében élő nemzetiségek kultúrájának, hagyományainak megőrzését és ápolását.

Küldetésünk, hogy a kisebbségek lakóhelyükön anyanyelvükön jussanak hozzá dokumentumokhoz.


Zombainé Szarka Mária: Kétegyházi románok: az őshonos ortodox románok intézményei (román, könyv)

A könyv az őshonos kétegyházi román nemzetiségű lakosság helytörténeti gyűjtésén alapul. Eddig ilyen mű nem született a magyarországi románok lakta településeken. Ilyen formában összegyűjtött anyag az utódok számára dokumentumként, identitás erősítésként és az anyanyelv ápolásaként is szolgál. A könyv bemutatja a nemzetiség életét meghatározó intézményeket, legnagyobb hangsúlyt a család intézményére helyezve.

Zombainé Szarka Mária :A kétegyházi románok : az élet három fordulópontja a kétegyházi ortodoxoknál (román, könyv)

A könyvben összeállított anyag fotókkal, képekkel gazdagon reprezentál. A születéstől a házasságon, családalapításon át a halálig követi és változatosan mutatja be román nyelven a kétegyházi emberek életét, hagyományait, szokásait magunknak és másoknak is.

Anna Divicanová: Komlósske priezviská (szlovák, könyv)

A tanulmány négy fejezetben elemzi és mutatja be a tótkomlósi családok társadalmi és kulturális mozgását. Az első fejezetben ismertetik és közlik a legjellegzetesebb tótkomlósi családneveket.

"Mat volá"? : vymena obyvatel'stva medzi Ceskoslovenskom a Mad'arskom v rokoch 1946–1948 (szlovák, könyv)

A Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete 2017 novemberében nemzetközi tudományos tanácskozást szervezett Békéscsabán a csehszlovák-magyar lakosságcsere hetvenedik évfordulójára emlékezve. A konferencia címe Výmena obyvateľstva medzi Československom a Maďarskom v rokoch 1946-1948 a jej následky na ľudské osudy (Csehszlovák-magyar lakosságcsere 1946-1948 között és annak hatása az emberi sorsokra) volt. Az elhangzott előadásokból szerkesztett Mať volá? szlovák nyelvű kötet tizenegy tanulmányt tartalmaz. A kötetben megjelent publikációkat három fejezetre tagolták. Az elsőbe az 1946-1947-es évek eseményeit politikai-történelmi kontextusban vizsgáló munkákat sorolták. A másodikba olyan tanulmányok kerültek, melyek a magyarországi szlovákok körében államilag szervezett toborzó kampánnyal foglalkoznak. Ezek segítségével kontextusba helyezhetjük az egyének letelepedésről hozott döntését és motivációjuk külső aspektusait. Az utolsó fejezetben azok a szövegek szerepelnek, amelyek Nagybánhegyes, Tótkomlós, Gúta (Kolárovo), Medgyesegyháza és néhány Komárom-Esztergom megyei település példáján keresztül mutatják be a lakosságcsere személyes történeteit, s az egész esemény helyi közösségre kifejtett hatását.

Nemzetiségek Karácsonya

Karácsonyi szokások a békés megyei nemzetiségeknél

Veselé vianoce!
Crăciun fericit!
Wesołych świąt!

Hristos se rodi!
Frohe weihnachten!
Baxtalo krechuno

A békéscsabai és az alföldi szlovákok egyik legnagyobb ünnepi szokásköre a karácsony (Kračún). Az ünnep 24-én a hagyományos böjttel kezdődik. Ezen a napon csak brindzát, almát, mákkal hintett főtt kukoricát ettek, zsírosat nem fogyasztottak. Tótkomlóson a lányok a jó férjért böjtöltek egész nap. Az evangélikusok általában az esthajnalcsillag (zornička) feljövetelekor, a katolikusok az éjféli mise után fogyasztották el a bőséges karácsonyi vacsorát, amely a következő esztendő jólétének mágikus befolyásolását is jelentette.


A karácsonyi ünnepkör egyik legszínesebb, s néhol máig is élő szokása a kolindálás. A magyarországi románok általában „corindat"-nak nevezik a szokást.

Maga a szokás azt jelenti, hogy a kolindáló csoportok házról házra járnak különféle jókívánságokkal, köszöntőkkel.

A kolindák nagy része vallásos tartalmú, Krisztus születését vagy szenvedéseinek történetét beszélik el, de számos olyan kolinda is van, amelynek szövege pusztán adománykérésből áll. A gyerekek főleg az utóbbiakat énekelték. Amikor az éneklést befejezték, a gazdaasszony beengedte őket a házba, ahol ajándékokkal, kaláccsal, kolbásszal, süteménnyel, almával, dióval fogadták őket. Pénzt csak nagyon ritkán kaptak.

Kétegyházán külön e célra készült madár alakú süteménnyel kedveskedtek a kolindáló gyerekeknek. Minden gyermeknek külön-külön tarisznyája volt, amit az édesanyja készített házi szövésű vászonból. A náluk lévő botok (costan, bita) védelmül szolgáltak a gyermekek számára. A sötét utcákon ezekkel védekeztek a kutyák ellen. A méhkeréki gyerekek botjainak végére szeg volt erősítve, hogy ne csússzanak el a jeges úton.

Néhány évvel ezelőtt a kolindálás még általánosan gyakorolt szokás volt, de napjainkban egyre inkább háttérbe szorul. Ennek egyik fő oka az, hogy a szokás gyakorlásának egyetlen célja a pénzgyűjtés lett, s így a kolindálók egyre több zárt ajtóba ütköznek karácsony éjszakáján.

A karácsony estének nem kevésbé lényeges és színes szokása a turka maszkos alakoskodás. A kutatók ősi termékenységi rítus folytatásának tekintik a turkajárás szokását. A maszkot általában kecskéhez, nyúlhoz, gólyához hasonlítják, előfordul azonban, hogy az ördöggel azonosítják. A szereplők közül legnagyobb körültekintéssel természetesen a turkatáncoltatót választották ki, aki csak a legjobb táncos lehetett. A turka meghatározott dallamra, sajátos táncot járva, lépett a házba. Táncát hegedűvel, dobbal és énekkel kísérték. A gazda igyekezett a turkának szánt adományokat nehezen elérhető helyre tenni. A kolbászt általában a gerendára akasztották, a pénzt a földre szórták, s mivel a turkásnak hosszú szarvai voltak, nehezen tudott ezekhez hozzáférni. Ez természetesen sok nevetésre adott alkalmat. A turka addig ijesztgette az asszonyokat, amíg pénzt nem adtak neki. Amikor a köszöntést befejezték, szétosztották, vagy együtt fogyasztották el az adományokat.


Karácsony napján a cigány családok nem böjtölnek, hanem nagyon tartalmas, finom ételeket főznek: toroskáposzta, sertéssült és kalács kerül az asztalra. Ünnepi italként általában bort fogyasztanak. Szenteste a család egy asztalnál fogyasztja el a vacsorát, utána a háziasszony külön helyiségben megeterít a család elhunyt tagjainak és boldog ünnepeket kívánnak nekik is.

Szentestén - melynek cigány elnevezése vilija – többnyire a zenész cigány család férfi tagjai kántálni mennek rokonaikhoz. Utoljára a nagyszülőkhöz mennek, ahol már várja őket a népes rokonság. Az asszonyok nem vesznek részt a kántálásban, ők a nagyszülők házában várják a férfiakat, ahol hajnalig énekelnek és táncolnak.

A cigány asszonyok sokat sütnek, főznek, a töltött káposzta, valamint a bokolyi vagy vakaró (cigány kenyér) nem maradhat el az ünnepi asztalról. A cigánykenyeret kovász nélkül zsírból és lisztből összegyúrva parázson vagy kemencében sütik.

Húsvéti szokások a Békés megyében élő nemzetiségeknél

Könyvajánló

Beck Zoltán: Népszokások Békés megyében: néprajzi cikkek, tanulmányok. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács. Művelődésügyi Osztály. ; Orosháza: Városi Tanács, 1974. 121-125. o.

Békéscsaba néprajza. Szerkesztő: Grin Igor, Krupa András. Békéscsaba: Polgármesteri Hivatal,1993. 809-814. o.

Csobai Lászlóné: Kétegyháza. Szerkesztő: Erdmann Gyula. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht, 2002. 142. o.

Csüllög Sándorné: A mi értékeink: vésztői hagyományok és és népszokások. Vésztő: Bartók Béla Nevelési Központ, 2012. 20-21. o.

Domán Imre: A szarvasi cigányok. Szarvas: Városi. Tanács, 1984.

Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon. Gyula: Erkel Ferenc Múzeum, 1979. 45. o.

Gyivicsán Anna-Krupa András: A magyarországi szlovákok. Budapest: Útmutató Kiadó, 1997.

Krupa András: Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács Művelődési Osztály, 1971. 130-152. o.

Martin Emília: Sarbatorile calendaristice la romanii din judetul Bichis. Budapest: Tankönyvkiadó, 1987. 101-116. o.

Mezőberény története. Szerkesztő: Szabó Ferenc. Mezőberény: Nagyközség Tanács, 1973. 2. kötet. 413-414. o.

Népszokások Endrődön. Összeállította Kiss Katalin. Gyomaendrőd: Honismereti Egyesület, 1995. 100-116. o.

Petrusán György: A magyarországi románok. Budapest: Útmutató Kiadó, 2000.

Rostás-Farkas György: A cigányok története = Le romengi historija. Budapest : Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 1992.

Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest: Planétás, 1997. 79-107. o.

Zombainé Szarka Mária: Kétegyháza - Chitighaz története képekben. Kétegyháza: Önkormányzat, 2016. 46-48. o.

Anthony Burgess: Omul din Nazaret. = A Názáréti ember (román, könyv)

A Názáréti ember, Franco Zeffirelli A Názáréti Jézus című filmje alapján született. A film egyik forgatókönyvírója Anthony Burgess volt.

Radu Paraschivescu: Două mături stau de vorba : scene romanesti. = Két seprű beszél: román jelenetek (román, könyv)

Radu Paraschivescu riporter, író, újságíró, jelenleg a Humanitas Kiadó szerkesztőjeként dolgozik.
A szerzőnek a www.Digi24.ro oldalon megjelent 68 rövid írását tartalmazza a könyv, mely Románia jelenlegi társadalmi állapotát mutatja be ironikus hangnemben.

Ion Creangă: Amintiri din copilărie. = Gyermekkorom emlékei (román, hangoskönyv)

Különös varázsú írás, a román irodalom klasszikusának híres visszaemlékezése. A múlt század moldvai paraszti életének minden gondja-baja benne van, de ez egész művet olyasféle gyengéd ragyogás vonja költői és idilli fénybe, mint Móricz Hét krajcárját. Szeretettel megírt könyv, és ez a szeretet árad a könyv valamennyi figurájára, jókra és haszontalanokra, szorgalmasokra és gézengúzokra, akiknek viselt dolgaiból kedvesen kalandos história kerekedik a szemünk láttára.

Volker Klüpfel: Himmelhorn: Kluftingers neunter Fall (német, hangoskönyv)

Bűnügyi regény

Volker Klüpfel és Michael Kobr írta a Németországban már bestseller bűnügyi regényt, amelynek több része is megjelent. Kluftinger felügyelő új ügye az allgäui Alpokban játszódik, ahol egy ismert dokumentumfilm producer és két hegyi vezető holttestére bukkannak. Vajon ki áll a halálesetek mögött?
Több