Híres szerelmespárok a világirodalomban

A lírának, a versnek, a dalnak a világon mindenütt a legősibb tárgya a szerelem. Szinte alig van olyan költő, akinek ne lenne legalább egy verse vagy versciklusa a szerelemről. Ezek a szép alkotások Valentin-napon minden irodalomkedvelőnek visszaidézik régi, szép szerelmes emlékeit.

Rómeó és Júlia
A világirodalom leghíresebb szerelmespárja. Veronában viszály választ el két nemesi családot. Sem „kőfal”, sem a családok közti ellenségeskedés nem tartja vissza Rómeót és Júliát. Viharos szerelmük rövidéletű. Rómeó öngyilkosságba menekül, amikor kedvesét halottnak hiszi, és mikor Júlia meglátja elhunyt kedvesét, szintén véget vet életének.

Anyegin és Tatjana

Jevgenyij Anyegin, a szentpétervári nagyvilági élet aranyifja, örökség révén falura költözött, ahol megismerkedett Lenszkijjel, a még ifjú, rajongó költővel és a Larin családdal. Lenszkij Larinék kisebbik lányába, Olgába lett szerelmes, akinek nővére, a mélyen érző Tatjana pedig Anyeginbe. Anyegin elutasította Tatjana szerelmét. Tatjana Anyeginhez írt szerelmes vallomását méltán nevezik a világirodalom legszebb ilyen témájú alkotásának.

Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről. Két szerelmes története – az egyik földöntúli lény – akiket a boszorkány ármánya elszakít egymástól. A fiataloknak próbatételeket kell kiállniuk, hogy szerelmük beteljesedjék.

Mr. Darcy és Elisabeth Bennet
1813. január 28-án jelent meg először nyomtatásban Jane Austen Büszkeség és balítélet című regénye.
A mű főhőse az intelligens és szellemes Elisabeth Bennet, aki négy lánytestvérével és szüleivel él vidéken. A szomszéd birtokra költözik a fiatal, kedves földbirtokos Mr. Bingley, aki magával hozza meglehetősen gőgös és kellemetlen természetű barátját Mr. Darcyt. Elisabeth rosszul ítéli meg Darcyt, amikor az váratlanul megkéri a kezét, fejére olvassa gőgösségét és kikosarazza. A regény végére mindkét főszereplő leküzdi hibáját: egyik a büszkeségét, másik az előítéleteket, s boldogan egymáséi lesznek.

Oliver és Jenny
Oliver és Jennifer története egy könyvtárban kezdődik.
Oliver Barrett egy előkelő amerikai család örököse és a Harwardra jár, Jennifer, a pimasz, csípős nyelvű lány pedig szegény családból származik, és a Radcliffe Egyetemen tanul.
A nyilvánvaló különbségek ellenére gyorsan szerelem szövődik közöttük. Döntésüknek ára van: a fiú vállalja a kisemmizettséget, míg a lány művészi álmait háttérbe szorítva igyekszik párjával együtt pénzt keresni. Egymásért képesek a lemondásra, ám az igazi próbatétel még hátra van: kiderül, hogy Jenny halálos beteg, s napjai meg vannak számlálva…
A könyvből készült film, a „Love Story”, 1970-ben készült el. Főszerepekben Ryan O’Neal és Ali MacGraw.
A film igazi kultuszfilmmé vált, elkészülése óta a világ egyik legjobb romantikus tragédiájának tartják.

Trisztán és Izolda
A középkor egyik leghíresebb lovagregénye (prózai formájú), illetve lovageposza (verses) a Trisztán és Izolda szomorú történetét feldolgozó irodalmi alkotás. Trisztána kornwalli Márk király unokaöccse, követség élén Írországból hozza unokabátyjának feleségül a királylányt, Aranyhajú Izoldát.
A hajón – tévedésből – isznak az örök szerelem italából, s ezzel megpecsételődik sorsuk: a fellángoló szenvedély ellen most már képtelenek védekezni. Titkuk napvilágra kerül, s Trisztánnak menekülnie kell. Hiába vesz feleségül egy másik leányt, a Fehérkezű Izoldát, első és egyetlen szerelméhez hű marad. Amikor újra súlyosan megsebesül, Izoldáért üzen, mert csak ő tudná meggyógyítani, mint ahogy már korábban megmentette a haláltól. Aranyhajú Izolda azonban a vihar miatt késve érkezik, Fehérkezű Izolda pedig féltékenységből félrevezeti a haldokló hőst: azt mondja, hogy a várt fehér vitorla helyett fekete vitorla lobog a hajón. E hírre Trisztán meghal, szerelmese pedig követi őt a halálba.