Trianonra emlékezünk
A történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve az Országgyűlés a 2020. évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. Ennek alkalmából Trianonhoz kapcsolódó könyv- és filmajánlókat teszünk közé.
Könyvajánló
Bauer Barbara: Még látlak odafenn
Kojnok Ferenc álma, hogy pilóta lehessen, megvalósíthatatlannak tűnik. Véget ér az első világháború és a trianoni békeszerződés megszüntette a magyar légierőt, ezáltal a pilótaképzést is. Ráadásul Ferenc édesanyja hallani sem akar arról, hogy a fia valaha is egyenruhát öltsön magára. Az elcsatolt kis csallóközi faluban, Vágfalván nevelkedő fiú azonban kitart elhatározása mellett, még ha a megvalósításának, úgy tűnik, esélye sincsen. Örömét és sikereit a sakkozásban találja meg, mígnem találkozik Ágnessel, a legbájosabb lánnyal, akit valaha látott. Ferenc a lány által visszakapja önmagába vetett hitét, majd sikerül végre valóra váltania álmát. Kisfiuk, Kojnok Misi még egészen kicsi, amikor 1942-ben el kell köszönnie az édesapjától. Az elválás napja egy életre meghatározza a gyerek életét. E napon Ferenc kézzel faragott sakk-készlettel lepi meg a fiát, mellyel el is kezdenek játszani, de a játszma félbemarad, és Ferenc után csak egy ígéret marad. Az ezt követő esztendők Misi számára a reménytelen várakozás jegyében telnek. A doni katasztrófa után az itt maradottak élete fenekestül felfordul. „Eltűnt" – olvassák a frontról érkező hivatalos értesítésen, majd „Felszólítom, hogy hagyja el az otthonát!" – áll a kitelepítésről szóló fehér lapon. Szinte minden remény elveszett. A történelem családokat szakított szét, az ország ismét csonkává lett. Elérkezett az idő, amikor már csak a hit segített, a dédelgetett emlékek, melyek újra és újra erőt adtak. Amikor már nem volt mibe kapaszkodni, csak egy elkezdett sakkjátszmába és egy ígéretbe. Bauer Barbara új regényének hőseit a történelem formálja, sorsukat hatalmak harca határozza meg, lelküket pedig a hit és a szeretet menti meg.
Kiadó: Jaffa
Kiadás ideje: 2018
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével
„Cartledge könyvének fő értéke és érdekessége Trianon előzményeinek, még inkább következményeinek új adatokkal és mélyreható összefüggésekkel gazdagított leírása, főleg az akkori angol szemszögből. Aránylag kevés magyar munka merítette ki a korabeli francia, angol, olasz és kisebb mértékben amerikai antantpolitika Magyarországot illető tényezőit és vonatkozásait… Lényegét összefoglalva: sajnálatosan döntő fontosságú volt nem csupán a magyarellenes propagandák sikere és a magyar nemzetmentő politika erőtlensége, hanem az is, hogy az immár majd másfél évig tartó párizsi békekonferenciák tagjai fáradtak és fásultak voltak. Ergo: a Magyarországgal foglalkozó döntéseik igen gyakran gyors és felületes nemtörődömségük következményei lettek. Mindehhez jelentősen hozzájárult az elvesztett magyar presztízs és a háborút követő siralmas magyar események sora – ezt én fűzöm hozzá Sir Bryan Cartledge országunk történelmét mélyen megértő könyvéhez." (John Lukacs)
Kiadó: Officina
Kiadás ideje: 2011
Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal…
A trianoni békeszerződés nyomán Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Trianon súlyos titokként, a végzetes katasztrófák félelmetes súlyával nehezedett a nemzetre. Raffai Ernő a titok föloldására vállalkozott, amikor egykorú hiteles források alapján nyomon követi könyvében az eseményeket. A történész az 1920. június 4-én aláírt békeszerződést az „erőszak békéjé"-nek tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni.
Kiadó: Tornado Damenija
Kiadás ideje: 1990
Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés
Az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzetiségi elv tökéletlen alkalmazása és a kisebbségi sorba került magyarság helyzete miatt a trianoni békeszerződés a magyar történelmi tudat egyik legneuralgikusabb pontjává vált. A napjainkban is tapasztalható érzékenységek mellett erre utalnak a döntés okaival és körülményeivel foglalkozó, nagyszámban burjánzó tévhitek és legendák is.
Kiadó: Osiris
Kiadás ideje: 2003
Somogyváry Gyula: És mégis élünk
Somogyváry Gyula regénye szinte teljesen történelmi tényeken alapul. Egy testvérpár romantikus szerelmi történetében hazánk egyik legtragikusabb – és egyben legfelemelőbb – korszakát idézi fel, az 1920-21-es éveket. Trianon döntéshozó urai Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni – a háborúban ugyancsak vesztes – Ausztriához. De akadt egy maroknyi népesség, amely fellázadt az igazságtalan döntés ellen. Egyetemisták, gazdalegények veterán frontkatonák, volt különítményesek, magyarok, németek, horvátok harcoltak az országrész megmaradásáért. Hősies küzdelmük a híres, kikényszerített népszavazásig vezetett, ahol Sopron a leghűségesebb magyar városnak bizonyult. Az És mégis élünk lélekemelő története az igaz hazafiság regénye.
Kiadó: Auktor
Kiadás ideje: 2013
Vida Gábor: Ahol az ő lelke
Werner Sándor egykori honvédtiszt meggazdagodni indul az Újvilágba az első világháború kitörése előtt. Fiát is magával vinné, de a kivándorló hajóra csak az apa száll fel. Lukácsot a sors meg a kalandvágy Afrikába viszi. 1919-ben találkoznak újra, kifosztva, csalódottan, bujkálva a román hadsereg által megszállt Kolozsváron. Az apa: mert katona volt, a legendás Székely Hadosztály tisztje, és titkos küldetése van. A fiú: mert ellógta a háborút, és még mindig nem tudja, mihez kezdjen magával. Milyen volt az a világ, ahonnan elindultak, és milyen az, ahova megérkeznek? Mi történt a nőkkel, amíg a férfiak hadakoztak vagy lógtak éppen? És miért nem száll le talapzatáról a legnagyobb magyar király ércszobra, hogy beleszóljon a történelem menetébe, ha már az emberek tehetetlenek, vagy csak elrontani tudnak mindent?
Kiadó: Magvető
Kiadás ideje: 2013
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
A második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenül kínzó helyzetet emberien, méltósággal megélni, túlélni.
A történet nagyjából az 1920-as években kezdődik, nem sokkal a Trianoni döntés után. Az erdélyi magyarokat megfosztották jogaiktól, s korábbi életük teljesen megváltozott, próbálnak életben maradni, ahogy lehet. A könyv ezt a küzdelmet hivatott bemutatni, miközben szeretné a világ tudtára adni, mennyi igazságtalanság történt.
Kiadó: Mentor
Kiadás ideje: 2001
Filmajánló
A Trianon szindróma
magyar dokumentumfilm-sorozat
Rendező: Szakály István
Főszereplők: Ablonczy Balázs, Catherine Horel, Eva Irmanová, Francois Boulet, Hornyák Árpád, Horst Haselsteiner, John C. Swanson, Margaret MacMillan, Ormos Mária, Paul Gradvohl, Peter Haslinger, Romsics Ignác, Szarka László, Traian Sandu, Zeidler Miklós
1920. június 4-én Párizsban, a versailles-i kastély parkjában álló Nagy - Trianon palota dísztermében írta alá a magyar kormányküldöttség az első világháborút lezáró és egyben a történelmi Magyarország megszűnését is jelentő békeszerződést. Az ország területe 283 ezer helyett 93 ezer négyzetkilométerre, lakosainak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mi vezetett, mi vezethetett el idáig? Mi lehetett, mi volt az a "bűn", amelyre ilyen súlyos "büntetés" volt a válasz?
Csonka vágányon
magyar dokumentumfilm
Rendező: Dékány István
Narrátor: Újréti László
A fontosabb állami, megyei és városi hivatalok magyar vezetőit karhatalommal kényszerítették hivatali helyük elhagyására, a beosztott tisztviselőket pedig fizetésmegvonással, internálással igyekeztek még a békeszerződés megkötése előtt, a Nagy-Romániára, Csehszlovákiára, illetve a délszláv államra vonatkozó hűségeskü letételére kényszeríteni. A magyar tisztviselők többsége ugyan tömegesen tagadta meg a megszállókra tett esküt, ám ezzel – a magyar kormány tényleges támogatása híján – sorsuk megpecsételődött.
A marhavagonokban érkező több mint 400 ezer menekültnek az anyaország nem tudott sem állást, sem lakást biztosítani. Akik nem találtak sehol sem segítségre, kénytelenek voltak hónapokig is a télen fűtetlen, nyáron kazánforróságú, minden higiéniát nélkülöző vasúti kocsikban várni sorsuk jobbra fordulását. Az utolsó vagonlakó 1927 februárjában hagyhatta el lakhelyét. Róluk szól ez a film.
Hodina Dejepisu
szlovák dokumentumfilm
Rendező: Dušan Trančík
A dokumentumfilm a szlovák-magyar kapcsolatokkal, és a Trianoni békeszerződés megítélésének eltéréseivel foglalkozik. Nem tanítani akar. A célja sokkal inkább az, hogy a néző bepillantson az oktatási intézmények közegébe, és megtapasztalja, hogyan közelítenek ott a témához. A film, mint egyfajta vitafórum, teret biztosít mindkét oldal tanárai és diákjai számára, hogy kifejthessék véleményüket az adott problémával kapcsolatban.
Kelet felé
magyar dokumentumfilm
Rendező: Bánáss József
Narrátor: Cserépy László
Felső-Erdély és Kelet-Magyarország egy részének hazatérését bemutató dokumentumfilm. Magyarország 1940-ben a bécsi döntés alapján, visszakapta Erdély északi részét, beleértve Székelyföldet is. A lakosság nagy része magyar volt. A dokumentumfilm olyan emberek érzelmeit mutatja be, akik nagy örömmel, boldogan fogadták a Magyar Honvédséget. A filmben Horthy Miklós is jelentős szerepet kapott.
Trianon
magyar dokumentumfilm
Rendező: Koltay Gábor
Főszereplők: Csurka István, Duray Miklós, Fejtő Ferenc, Glatz Ferenc, Nemeskürty István, Pozsgay Imre, Raffay Ernő, Szervátiusz Tibor, Tőkés László
A film legnagyobb nemzeti tragédiánk történelmi körülményeit boncolgatja. Az alkotás megrázó erővel és szokatlan őszinteséggel teszi fel a kérdéseket és szenvedélyesen hangsúlyozza, hogy a ma is tartó trianoni folyamatról minden körülmények között beszélni, emlékezni és emlékeztetni kell.
Velünk élő Trianon
magyar dokumentumfilm-sorozat
Rendező: Koltay Gábor
Főszereplő: Raffay Ernő
Egy majdnem betiltott filmsorozat. Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja. A rendező költők, írók gondolatainak segítségével az érzelmekre is ható módon, megrázó erővel és szokatlan őszinteséggel, szenvedélyesen hangsúlyozza, hogy a trianoni folyamatról minden körülmények között beszélni kell.
Vérző Magyarország
magyar dokumentumfilm
Rendező: Koltay Gábor
Főszereplők: Csurka László, Ferenczy Csongor, Götz Anna, Koncz Gábor, Miller Zoltán, Rékasi Károly, Selmeczi Roland
2010-ben, a trianoni békediktátum 90. évfordulójára készült Koltay Gábor filmje, aki a film címét Kosztolányi Dezső által 1920-ban szerkesztett antológiától kölcsönözte, melyben írók, költők, az akkori magyar közélet jeles személyiségei, tudósok, politikusok írtak a trianoni fájdalomról. A filmben történészek, írók és a mai magyarság jelentős képviselői beszélnek Trianon hatásáról, mely a mai napig kíséri a nemzetet, miközben a Kormorán együttes zenéjét halljuk.